Balatonakarattya
A Budapest felől érkező utas itt pillantja meg először a Balatont. A magas partfal pereméről széles panoráma nyílik a tó keleti medencéjére. A tengert idéző tájat délnyugati irányban a Tihanyi-félsziget zárja le.
A rómaiak is kedvelték a Balatont. Akarattyán a zsidótemető fölött találtak rómaikori sírokat. Hadi útjuk egyik elágazása vezetett Fűzfő - Kenese - Akarattya - Siófok - Balatonkiliti - Pécs felé. A rómaiakat a népvándorlók űzték el. A hunok, gótok, avarok itt tartozkodásának emlékét örzi a Veszprémi Múzeum. Géza fejedelem 990 körül a veszprémvölgyi apácakolostornak adományozta Knésa, Csitteny, Máma, Sándor falvakat. 1109-ben Kálmán király egy peres ügyben felbontja az eredeti görög nyelvű okiratot és ebből tudhatjuk meg, hogy a falvak lakói udvarnok sorban éltek, földjük közös neve: Terra Akaratia. Földrajzi névként találkozunk: Csiteny heggyel, Matacs erdővel, Sándor dűlővel, Máma tetővel. II. Ferdinánd 1639-ben Kenesét, Mámát, Sándort a györi jezsuitáknak adta. 1773-tól a Vörösberényi Katholikus Tanulmányi Alapé volt a terület. A 3870 lakosú község Balatonakarattya és Balatonkenese egyesítésével keletkezett. A több mint 5000 hétvégi ház és nyaraló hatalmas, 12 km hosszan elnyúló rendezett, parkos, virágos üdülőtelepet alkot. 
Körszínpad Rákóczi fa 
Évezred kapuja Katolikus templom Állomástéri turisztikai iroda STRANDOK 
A strandon árnyas fák és tágas játszóterek 
a sekély vízben a gyerekek biztonsággal játszhatnak 
az úszásra alkalmas mélyvíz gyorsan elérhető 
nálunk a levegő is tiszta 
térképünk Vagy ez. BALATONKENESE 
tájház faluház katolikus templom református templom |